Siposs Viktória, Tisza programvezető

	Fiatal szürke marha üszők a LIFE project kezdetén Fotó: Siposs Viktória

Egyre inkább teret hódít a tömegélelmiszerek fogyasztásával szemben az egészséges táplálkozás igénye, növekszik a speciális, különleges minőségű termékek iránti kereslet. A fejlett országokban gyorsan terjedő irányzat az állatok természetközeli tartásmódjának helyreállítása, a megfelelő fajták használatával különleges minőségű ökotermékek előállítása. Hazánkban erre a szerepre néhány elfelejtett őshonos magyar fajta kiválóan alkalmas.

A természet, a magyar táj ajándéka a szürke marha, a rackajuh, a mangalica. Ezen állatok izomzatában egyesül a hagyományos tartási mód, a legeltetés, sok mozgás, lassú fejlődés, mindez az ízanyagok felhalmozását eredményezi.

	A Magyar szürke marha legelésével hozzájárul a gyepek természeti értékeinek megőrzéséhez, rehabilitációjához Fotó: Kis Ferenc

A szürke marha az évszázadokkal ezelőtt kihalt őstulok háziasításának eredménye. Ilyen sors fenyegette a szürke marhát is, amelynek hatalmas csordái legeltek még a XVI-XVII. században. A fajta annyira kelendő volt Európában, hogy a velencei, strasbourgi, nürnbergi vágóhidakon tilos volt más húst kimérni, amikor megérkezett a magyar szürke marha gulya! A szürke marha aranykorának a szigorú vámpolitika és a keleti marhavész vetett véget, és helyét elfoglalta a tejtermelésre szánt magyar tarka. A szürke marha fennmaradását egyedül annak köszönhette akkoriban, hogy jó igásokat adott.
Az 1940-es évekre a szürke marha már csak tíz százalékát adta a hazai marhaállománynak. A szürke marha legelő tekintetében igénytelen, télen is ridegen tartható, ha más nincsen, a nádat és a kákát is megeszi. A szürke marhákat a kezdetek óta egészségesen tartják; abrakot legfeljebb a fiatalabb borjak kapnak egy ideig. A magyar szürke szarvasmarha ma is természetes körülmények között nő fel és éli le életét. Ez garantálja a kiváló minőségű húst, ami sok fehérjét és értékes vitaminokat tartalmaz. A fenti okok miatt a kergemarhakór, vagyis a BSE soha nem fordult még elő a szürke marhák között.

Nagykörűbe 2001. novemberében érkeztek fiatal üszők, mleyeknek az Első Ártéri Gazdálkodási Szövetkezet viseli gondját. 2002. nyarától Tiszakürt határában is legelnek szürkemarhák, egy helyi gazdálkodó gulyájával együtt, biztosítva ezzel az értékes növénytársulások megóvását az invazív fajokkal szemben.
2001. őszén a Tisza-LIFE program anyagi hozzájárulásával, helyi vállalkozók építették meg a szürkemarhák elhelyezésére szolgáló karámrendszert. Ezzel egyidőben elkészült egy fúrott víztermelő kút, itatóvályúk valamint üzembe lett állítva egy villanypásztor-rendszer is. Az állatok szaporulatáért cserébe az állattartó gazda a téli takarmányozásról is gondoskodik.