Siposs Viktória, Tisza programvezető

	Látkép a tiszajenői Nagy-rétre Fotó: Siposs Viktória
	Fotó: Siposs Viktória

A Tiszajenő határában elterülő Nagy­rét egy 200 hektáros gyepterület. A Nagykőrös felől érkező Kőrös­ér északnyugaton a gyep határánál elkanyarodva megkerüli a Vár­dombot és magát mélyen bevágva torkollik a Tiszába. A XX. század közepén csatorna ásással lerövidítették az útját: az átvágás a Vár­domb másik oldalán fut. Az átvágásnak a nemkívánatos víz gyorsabb levezetésében lehetett szerepe. A rét és a Tisza között telepített nemesnyár sáv húzódik.

A gyep nagy részén a felszíni szintkülönbség nem több, mint 20-40 centiméter, de ez is elegendő a nedves gyep mozaikosságának kialakulásához. A fokozatos kiszáradás miatt a mélyebb fekvésű területeken nedvességkedvelő növényfajok élnek. A vegetáció mintázatából jól látszik a felszíni szintkülönbség. Az emberi szem számára síknak tűnő területből jól láthatóan emelkedik ki a 3,5 méter magas Vár­domb.

A területet korábban hosszú időn keresztül legeltették. Ma a természetközeli gyepen kialakult változatos életközösség fenntartása a legfontosabb feladat. Az állatok legelésének köszönhetően ugyanis elsősorban olyan alacsony növésű, taposás- és rágástűrő növények fordulnak elő, melyek természetvédelmi szempontból fontosak. A rossz vízellátottság is veszélyt jelent a természeti értékekre: áradás után a mélyebb részeken marad víz, mégis a terület jelentős részén nyár elejére már száraz a felszín. Ez hasznosítási szempontból is kedvezőtlen, hiszen a jó vízellátottságú rétet egy évben néha ötször is lehet kaszálni. A kezelés (legeltetés, kaszálás) hiánya a beerdősülés folyamatának kedvez, teret engedve a gyalogakác és más tájidegen, adventív fajok terjedésének is. A terület állapotának romlása ma még megállítható: megfelelő mennyiségű víz és kezelés biztosításával kitűnő gyeppé alakítható. A rehabilitáció egyik célja a jobb vízellátottság biztosítása vízvisszatartással, amely kedvező élő­ és táplálkozóhelyet teremt többek között a parti- és gázlómadarak számára.