Napjainkban Magyarországon a hullámtéri erdők teljes kiterjedése - beleértve a Duna-menti területeket is - 50.000 hektárra tehető. A Tisza és mellékfolyói mentén szinte folyamatosak az erdők és faültetvények. Sajnos a legtöbb helyen ezek csak keskeny sávot képeznek a folyó és a töltés között. Jelentősebb kiterjedésű erdő ott található, ahol a hullámtér szélesebb. A hullámtéri erdők többnyire ún. puhafa ligeterdők, azaz a fehér és fekete nyár valamint a különböző fűzfa fajok jellemzik őket. Ma már sajnos csak helyenként fordulnak elő az ún. keményfás ligeterdők, amelyeket legfontosabb fafajaik alapján tölgy-kőris-szil ligeterdőknek is neveznek.
A legutóbbi időkben a természetes erdők és sajnos gyakran a gyepek rovására jelentésen bővült a faültetvények kiterjedése, melyek többnyire nemesített nyárból és fűzből állnak. Ezek klónozott egyedekből állnak, azaz genetikailag minden egyed azonos, ezért nagyon alacsony biológiai értéket képviselnek, szemben a természetes erdőkkel.
