Az Osztrák Mezőgazda- sági, Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával.
A hullámtéri legelők mozaikos élőhelyeinek megőrzése kiemelkedő jelentőségű Fotó: Siposs Viktória
A Tiszát és mellékfolyóit kísérő hulámtereken a legelők és kaszálók együttes területe napjainkban hozzávetőleg 21.000 hektár. Az állatlétszámnak az 1990-es években bekövetkezett nagymértékű csökkenése és a még korábban megkezdődött intenzív állattenyésztési technológiára történő áttérés miatt egyre kevesebb a legelő állat. E miatt a legelők és részben a kaszálók kihasználtsága folyamatosan csökken, ami első lépésben gyomosodásukhoz, később bebokrosodáshoz vezet. Sajnos ez a hullámtereken azt jelenti, hogy a tájidegen és igen agresszívan terjedő gyalogakác minden szabad területet elfoglal.
Helyenként komoly problémát okoz az is, hogy van ugyan legelő állat, de a legelők már július végén, augusztus elején kiégnek. Ez bekövetkezhet a folyó közvetlen közelében is, ami elsősorban a medermélyülés miatti taljvízszint-csökkenés következménye, de gyakran a csapadék hiánya miatt kialakuló aszály a fő kiváltó ok.
